Most izgulok. Hétfőn kezdjük a forgatást, Móriczról és Adyról veszünk fel egy beszélgetést. Háromszor huszonöt perc, leadja a magyar1. Beszélgetünk. Már megkaptam az anyagot, nem ártana elolvasnom, hogy legalább a szöveget ismerjem. Tényleg izgulok. Őszintén szólva nem akarom hallani a "tévés" hangomat, viszont ki ne álmodna arról, hogy viszont láthatja magát a képernyőn? Igaz, sokan nem így képzelik el. De jó lesz nagyon. Várom már. Kicsit kiszakadok a hétköznapokból, egy ideig még talán egy kis önbizalomlöketet is ad. Már most úgy érzem, hogy van bennem valami különleges. Vajon a többiek is érzik ezt? Majd megkérdezem tőlük is. Aztán majd felhívom S-t és elmesélem neki. Meg H-t is. Csak győzzem pénzzel.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése