dokkoise~

Bál + kétségek...

Nah, megvolt a jótékonysági bál. Igazából szombaton volt, de azóta nem nagyon sikerült értelmes, összefüggő szövegként értékelhető mondathalmazt kipréselnem magamból. Najó, ez lehet, hogy most sem fog sikerülni. Tele van a fejem mindenfélével, vagyis, egyfélével, de abból jó sok van. Mihez fogok kezdeni egyedül egy teljesen ismeretlen városban, teljesen ismeretlen körülmények között? Lassan ki kellene töltenem a jelentkezési lapot, hiszen jövőre egyetemre megyek, de csak halogatom, és végül megint az utolsó pillanatra fogom hagyni, mint mindent. Pedig már megvan a három iskola, amit megjelölök, megvan a szak, már mindent tudok a kollégiumokról. De azért félek. Olyan messze leszek mindenkitől. Vajon a barátságok több száz kilométer távlatból is megmaradhatnak ugyanolyannak? Négy évig minden egyes nap találkoztam a barátaimmal, de jövőre szétszéledünk, lesz aki külföldre megy, lesz aki Pesten marad, de nem ott lesznek, ahol én és ez elszomorít. Nagyon minimális esélyünk és időnk lesz arra, hogy találkozzunk, de nekem, aki annyira függök tőlük, a jelenlétüktől, a személyes kontaktus nélküli barátság a legrosszabb.

Bál & DÖK

Ma lesz a jótékonysági bál. Még nem izgulok, bár egy kicsit már elment a kedvem, mert nem elég az nekik, hogy ott leszünk, táncolunk és szépek vagyunk, hanem majd még a vendégekkel is táncolni kell. Nincs kedvem a polgármesterrel bájcsevegni. Lehet, hogy majd kiválasztok valami joviális öregurat, akivel majd nevetünk egy kicsit, aztán helyre kísérem és kész. Vagy valami jóképű fiatalt. Előtte majd le kell csekkolni a vendégeket, lehet, hogy beállok nyuszikám mellé a bejárati ajtóba és nézem, ki regisztrál.
Jah, szerdán DÖK-gyűlés volt, jól szórakoztunk, meg is örökítettük:

Annyira nem volt izgi, de Kodi megfodrászolt, Balu meg szerzett névkártyát, szegény Lilla meg berekedt, mire túl tudott minket kiabálni :$ De azért nem váltotta be a fenyegetését, és reggel mégis mellém ült a buszon. Megnyugodtam :D

Eito Rangeaa~

Hát meg kell zabálni ezeket a hülyéket :D Fangörl mode on és Red Ranger lááv ^^

Bakanishi & Hime-sama

musekinin hero

kyaa~

Ryuu Ware

Csakúgy

Fura hangulatom van. Nem is tudom, hogy nevezzem. Azt mondanám, hogy szerelmes hangulat, annak ellenére, hogy nem is vagyok igazán szerelmes. Vagyis, jó lenne... de ki tudja, talán csak az hiányzik, hogy valaki néha megfogja a kezemet, és azt mondja, minden rendben lesz. Én meg elhinném neki, persze, hogy elhinném, ha ő mondja. Túlságosan is könnyű a világra haragudnia bénaságomért, elfeledve azt, hogy voltaképpen én nem csinálok semmit. Hiszen még annyi dolgom lenne. De én megint nem csinálok semmit, csak az időt húzom, még van két órám, még van egy, majd lefekvés előtt, majd felkelek korábban, majd suli előtt, majd szünetben. Már megint mekkora szemétség, mekkora áldozat vagyok. Van valaki, akivel meg kellene értetnem magam végre. De ez nehezebb, mint elsőre gondoltam.