Valahogy nem visz rá a lélek, hogy olyan dolgokról írjak, amik boldoggá tesznek/tettek. Még nem. Viszont elkészült egy videó, amire már június óta vártam. Pontosabban, már készen volt, csak nem sikerült feltenni sehova. Úgyhogy ezt most csakis azért teszem ki, mert szép emlék, mert jó volt, mert a legőrültebb, leglazább, legcsalfább, leglegleg barátomról van szó, aki sokszor segített, ha bele kavarodtam valamibe, amibe nem kellett volna. És mert szeretet rohamom van, mert az élet rövid és kiszámíthatatlan.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Szia drága... Nem logfüggő a beköszönés, csak éppen ez az utolsó bejegyzésed :)
Hiányzol! Eltűntem msnről, mikor beszéltünk, vacakolt a szomszéd (általam lopott) nete, otthon pedig még mindig terror van. Remélem, összejön a csütörtök, most mondta Nin a dolgot, de nem biztos persze. Sokat gondolok rád, mostanában nem voltam valami szociális, csak nyalogattam... nem is a sebeket, már azok nyomát. Ne haragudj rám ezért...
Te is nagyon hiányzol nekem, sajnálom, hogy mostanság nem volt időm rád. Jó lenne, ha ez összejönne, nagyonnagyon szorítok érte. Szeretlek.
Megjegyzés küldése