Mosoly

Ül az ágy szélén, szórakozottan forgatja a telefont, időnként kinyitja, majd ismét becsukja, mintha amúgy nem látná, amit eddig is pontosan tudott. Nem hívta még senki, nem kapott üzenetet, mégmégmég. Megunja, irány a fürdőszoba, útközben dobálja le a ruháit, milyen jó lesz elmerülni a forró vízben. Mégsem jó, másodpercenként pillant kommunikációs eszközére, félve, hogy most az egyszer mégsem hallja meg a jellegzetes dallamot. De még mindig semmi. Kezd megnyugodni, ellazul, csúszkál a szappan a nedves bőrön, sampontól habzik a haj, majd mindezt elmossa egyetlen mozdulattal. Érdes a törölköző, magába szív minden kis vízcseppet, becsavarja vele a haját, majd felöltözik. Mindenhova magával viszi a telefont, mi lesz, ha nem veszi észre azonnal az üzenetet?

Megpróbálja elterelni a gondolatait, üvölt a zene, szárad a haj, mégis, a tükör mellett egyfolytában azt lesi, meglátja-e a kis narancssárga négyszöget. Még mindig semmi. Feketére mázolja a szemét, sokszor letörli, újra nekifog, tökéletest akar, úgysem sikerül neki. Mégis törekszik rá, ezt teszi az ember, nem igaz?

Lesi a maroktelefont, még egy kicsit, még egy kicsit. Nem, most sem, leül a gép elé, nem tud magával mit kezdeni, bármelyik pillanatban jöhet. Firkálgatni kezd, piros tolla szemeket szül, vastagon áthúz egy szívet, arc bontakozik ki az összevisszaságból, hamar megunja, ujjait a billentyűkre fekteti. És most? Bámulja a monitort, képzeleg. Nyikordul a lépcső, rajtakapottan pillant fel a képernyővédőről, beszél, majd ismét beszél, a telefonba, és mosolyog. Mosolyog, mikor leteszi, mikor a kabátját gombolja, mikor eltévesztik az utcát, mikor megérkezik, mikor beszélget. Akkor is, amikor hallgat, amikor csak különböző hangok váltakoznak, kérdeznek, válaszolnak, nevetnek. Mikor alszik, és mikor felébred, hallgatja a légvételeket a háta mögül, mosolyog, eszébe sem jut mást tenni. Vonásai letörölhetetlenül elrendeződtek, és élvezi, szereti ezt az állapotot. Frissnek és kipihentnek nézik hazafelé, úgy is érzi magát, pedig tudja, hogy egyáltalán nem az. Mégsem fáradt. Még mindig mosolyog, teát szürcsöl, és közben mosolyog, úgy tetszik, akár örökké is.